A Kisgyermekkori Angol-nyelvi Nevelés képzésen többek között mese köré épített foglalkozásokat is tervezünk, osztunk meg egymással, és tanulunk egymástól. Szeretettel átszőtt mese-foglalkozások ezek. Simogatásuk ismeri a kisgyereki kíváncsiságot és rácsodálkozást, azt, ahogy a gyerekek magukba szívják az új nyelvet, mert a mese szeretettel szól hozzájuk.

Mi ezeket a simogatásokat szeretnénk továbbadni Nektek, osszátok meg Ti is mese-foglalkozásokon. Kezdjük, hát Hoffmann Emese csoda-sorozatával (a kép baloldalán – a TKA képzésén). Fogadjátok szeretettel!

Mese foglalkozás – terv
The magic cooking pot

Ezt a mesét nagyobb gyerekeknek tudnám inkább elképzelni. Mégis ezt választottam az adott meséskönyvek közül, mert a cselekménye engem is magával ragadott. Azért, hogy az ovisoknak is élvezhető és érthető legyen, megpróbáltam lerövidíteni, egyszerűbb nyelvezetet használni, hogy a párbeszédeken és az ismétlődő szófordulatokon legyen a hangsúly. A cselekmény egyszerű, könnyen követhető, ugyanakkor érdekfeszítő. Jelen vannak a mesés elemek, a jó öreg néni, aki segít, a varázseszköz, csoda, stb.. A gyerekek beleélhetik magukat a szereplők helyébe, átélhetik azt, hogy milyen szegénynek lenni és éhesnek, a szomorúságot, a csodát, az örömet, az ijedtséget és a” minden jó, ha a vége jó” felszabadító érzését. És a legjobb, hogy eközben sok új szóval és kifejezéssel gazdagodnak.

Az egyszerűsített mese szövege:

Narrator: A little girl lives with her mother in a town. They have no money and they are very hungry.
Little girl: Oh mother, I’m so hungry! I want to eat something!
Mother: There’s no food in the house.
Little girl: I’m hungry, hungry! I want to eat something!
Narrator: The little girl sits down and cries. But look, an old woman!
Old woman: Don’t cry little girl! What’s the matter?
Little girl: I’m hungry and I haven’t got anything to eat.
Old woman: Look ! Here is a cooking pot. It’s a magic cooking pot. You have to say:„Cook, little pot, cook!”and the pot cooks nice hot porridge.
Little girl: Oh, I ’m so happy, I can eat!
Old woman: No, first the pot must stop. You have to say:” Stop, little pot, stop!”and then you can eat the porridge.
Little girl: Thank you.
Narrator: The little girl and her mother eat porridge every day. They aren’t hungry. One day the little girl goes out to play. She says: See you later mother!
Mother: I’m hungry, I want some porridge! Cook little pot, cook! Oh it’s very good!
Narrator: But she doesn’t say: “Stop little pot, stop!”and the magic cooking pot cooks more and more porridge.
Mother: Stop, Stop! Please stop! Please stop little pot!
Narrator: But the mother doesn’t say the right words and the magic cooking pot cooks more and more porridge.
Mother: Help! Help! Stop it now!
Narrator: The magic cooking pot doesn’t stop!
Mother: Come, come my little girl and help me! There is porridge everywhere.
Little girl: ”Stop, little pot, stop!” says the girl and the pot stops. It’s a good little pot, but you must say the right words.

Eszközök a három foglalkozáshoz:
Képek az új szavakkal
Meseképek
Bábok
Egy kis fazék amiben kása van
Hosszú fehér sál
Színes papír
Olló
Ragasztó
Zabpehely

Első foglalkozás

Előtte:
Az új szavak ismertetése és gyakorlása. Először én mutatom el a cselekvést, miközben mondom is. Például: “I’m hungry.”, “I’m crying.”, “I’m cooking.”, “I’m going out.”, “I’m sitting down.” Azután csak mondom és a gyerekek mutatják. Párban eljátsszák a különböző cselekvéseket, begyakorolva a szavakat.
Mesélés közben:
 Képek mutatása
 A történet kifejező előadása gesztusok, hangok, érzelmek kifejezésével
Utána:
A gyerekek eljátsszák a mesét úgy, hogy én vagyok a mesélő. 2X, 3X
Befejezésül:
Megkóstoljuk a csoda edényben főtt kását.

Második foglalkozás

Előtte:
Az előző óra szavainak ismétlése.
 A flashcard-ok a szőnyegen vannak, én megnevezek egy szót, a gyerekeknek rá kell mutatniuk a megfelelő képre.
 Csak egy kis részt mutatok a képből, a gyerekeknek ki kell találniuk a megfelelő szót.
 Szájról olvassák le a szavakat.
Mesélés közben:
A mese bemutatása bábozással.
Szereplők: anya, kislány, öreg néni, fazék, kása, hosszú fehér sál, ami a fazékban van és ahogyan a kása folyik ki a varázs fazékból, úgy húzom ki én is a sálat.
Utána:
 A gyerekeket is bevonom a bábozásba.
 Játék: Igaz/Hamis állítások.
 Barkácsolás: színes papírból kis fazékformát vágnak ki és ragasztanak, zabpehellyel dekorálják.

Harmadik foglalkozás

Előtte:
A szavak kifejezése, felidézése. Egy gyerek húz egy képet, amit el kell mutogatnia. A többinek ki kell találni és megnevezni a megfelelő szót.
A meseképek sorrendbe helyezése.
Játék az érzéseink kifejezésével. A mesében megjelenő érzések kifejezése: szomorú, boldog, megijedtél, csodálkozol.
Mesélés közben:
A történetet újra elmesélem úgy, hogy közben a gyerekek testbeszéddel és gesztusokkal eljátsszák a megfelelő részeket.
Utána:
Mozgásos játék. A kör közepén guggol egy gyerek, a többiek körülötte szaladgálnak, miközben folyamatosan mondják: „Cook little pot, cook!” Hirtelen a kör közepén lévő gyerek felkiált: „Stop little pot, stop!” Erre mindenkinek szoborrá kell változnia. Aki megmozdul, az lesz az újabb”kis fazék”.

Az idegen nyelvű meséknél, még a nyelvi lenyomatok is ugyanilyen erősen megmaradnak, ezért nagyon fontos, hogy “jó” mesét mondjunk. Milyen is a “jó” mese egy idegennyelvi foglalkozáson? Íme egy néhány szempont, amit felállítottam magamnak, hogy könnyebben tudjak választani.

• elsősorban olyan, amihez a gyerekek könnyen tudnak kapcsolódni az adott időben és helyzetben
• értéket közvetít: hogyan segített valaki egy szomorú zsiráfnak; hogyan döntött a király egy nehéz helyzetben; hogy segített a kisfiúnak a kitartása; stb.
• nem kötelező, de segít az, ami vicces is, vagy van benne valami gyermekhumor, talán poén a végén – ezek az apró kis huncutságok hozzásegítik a gyerekeket, hogy hosszútávon rögzüljön az emlék és vele együtt a nyelv
• olyan mese, amelynek a nyelvezete egy picivel van magasabb szinten, mint amit a gyerekek amúgy már megértenek
• ugyanakkor nem egy száraz, buta szöveg, hanem tele van segítő nyelvi elemekkel is mint például hangutánzó szavakkal, lehetőséggel arra, hogy a mesemondó hozzáadhassa az érzelmeknek megfelelő hangokat
• olyan szövegű mese, aminek a motorját, tartalmi vezérfonalát nem a “tanítandó nyelvtani elemek” adják, hanem maga a történet
• olyan szövegű mese, amelyben ismétlődő elemek bukkannak fel, így a gyerekeknek több alkalmuk van arra, hogy hallják és elsajátítsák az új szavakat, paneleket
• olyan képes mese, amelyben a vizuális elemek elegendőek ahhoz, hogy a gyerekek rájöjjenek az ismeretlen szöveg értelmére
• olyan mese, amelyet el lehet mesélni és közben mutogatni a gyerekeknek – mert az elő szónak sokkal nagyobb az ereje, mint a “géphangnak”, legyen az CD, számítógép vagy TV. Kutatás bizonyítja, hogy ha a gyerek élő szót hall, sokkal nagyobb valószínűséggel sajátítja el az idegen nyelvet, mint gépi forrásokból jövő hangról. Hát meséljünk nekik mi magunk!

Az egyik ilyen kedvencem a Room on the Broom Julia Donaldson tollából. Ha még véletlenül nem ismeritek ezt az aranyos mesét, itt meg lehet nézni gyerekekkel együtt is. De ugye utána el is olvassátok és eljátsszátok? És aztán holnap és holnapután újra elmesélitek, ha a gyerekek kérik?

Ezek a könyvek joggal népszerűek. A gyerekek nem véletlenül rajonganak értük, hiszen nagyon szeretik, ha a könnyen követhető történetekben megbújik a tevékenység lehetősége is.

Mert akár már önmagában is érdekes, hogy egy kiscica elvesztette a játékegerét és mindenképpen szeretné megtalálni azt.

De mennyivel érdekesebb lehet, hogy ebben a keresésben-kutatásban a gyerek aktívan részt vehet, segíthet a cicusnak. Miközben a könyv tevékenységre inspirál, a gyerek a történet aktív részesévé válik.
A könyvkészítéshez és a gyermeki lélekhez egyaránt jelesül értő szakemberek egyik ragyogó ötlete jóvoltából ebben a könyvben például minden oldalon van egy könnyen elfordítható karton rész. És hopp! Ahogy a kartonkorongot könnyű szerrel elfordítja a gyerek, megtudhatjuk, hogy a játék egérke bizony nincs sem a virágcserépben, sem a zöld felmosó vödörben. Olyan szórakoztató, hogy a gyerekek – érthető módon – nem érik be egyetlen felolvasással. Eközben – köszönhetően L. Martin ötletének – a verses történet minden oldalon hozzájut a versszakot lezáró utolsó szóhoz és a hozzátartozó szóvégi rímeihez.

Hello there, Little Kitten.
Where is your toy mouse?
Did you leave her in the garden?
She’s not outside the…
house!

De jó móka …és mennyi pedagógiai érték!
A kiscica játékegér keresésének igényesen illusztrált történetén keresztül a gyerek egy kertes ház bizonyos külső és belső tereivel ismerkedhet. Csupa-csupa ismerős, egyszerű helyszín, tárgy és élőlény. Az elfordíthatóan mozduló kartonkorongon ott a megoldás és kicsiben az a rajz, ami a könyv adott oldalán is megfigyelhető nagyban. Szókincsgyarapításhoz, majd a későbbi szóképfelismeréshez is kitűnő alkalom. E mozgatható kis képek segítségével apró ujjakat ügyesítünk, kéztőcsontokat fejlesztünk, segítjük a látás és a kézmozdulatok összehangolását. Tehát a verbalitás mellett fejlesztjük a finom-motorikát és a szem-kéz koordinációt is. Természetesen önfegyelemre is nevelünk, hiszen úgy jönnek össze a rímpárok, ha a gyerek megvárja a versszak végigmondását és akkor mondja az odaillő választ.
A történeten keresztül a gyerek az irányok és viszonyok témakörével is gazdagodik.
Az élmény is olyan ismerős: egy elveszett játék megkeresésének az izgalma, a rátalálás öröme; és milyen jó, ha valaki segít… Ezzel empátiát és problémamegoldást is fejleszthetünk.
Természetesen több más mindent is fejlesztünk. Szín és formaészlelést, esztétikai érzéket és miközben megtanuljuk szépen, finoman fordítani a könyv képkorongjait, egyre pontosodó és finomodó mozdulatokkal a könyv megbecsülésére is nevelünk.

Persze, erről a gyerek nem tud. Ő csak segíti a kiscicát. Mesét hallgat és örül.

Sok érv van az interaktív gyermekkönyvek mellett, de az a legfontosabb, hogy tartósan képesek lekötni és aktivizálni a gyerekek figyelmét.

Ha van nektek is kedvenc interaktív meséskönyvetek, kérjük oszd meg velünk.