Az évek során szakmailag tartalmas képzéseken vehettem részt. Ezért nagyon hálás vagyok! Erikát és szemléletét a korai nyelvi nevelésről egy, a Tempus által szervezett képzésen ismertem meg. Mivel hasonlóan gondolkodunk, mind tőle, mind (Price) Beától sok megerősítést és sok, gyakorlati ötletet kaptam. Sokszor nyúlok ezekhez, és innen- onnan összegyűjtött anyagokhoz. Ebben az a jó, hogy mire ezeket átnézem, addigra megszületik bennem az elképzelés: mit, hogyan szeretnék megvalósítani. Újra tudatosulnak bennem a módszertani alapelvek, amelyek az óvodás korú gyermekek nevelésében, így a nyelvi nevelésben is fontosak. Például, hogy a közösen eltöltött idő játékos, könnyed legyen; hogy egyszerre inkább kevesebbet, mint túl sokat akarjak, ill. azt, hogyan lehet a mozgás, mimika, hangszín és a képek segítségével szinten teljesen „pótolni” az anyanyelvi magyarázatokat.

Mivel idén is vegyes korcsoportú és eltérő nyelvismerettel rendelkező gyerekcsapat gyűlt össze, ezért inkább több, egyszerű, TPR (mozgással követhető) dal köré építettem fel a hetet. Bár nem volt idő az anyag elmélyítésére, inkább csak ráhangolódásra, viszont így, a „haladó” szinten lévő gyermekek is tanulhattak valami újat. A szervezett lehetőségeket, a nap folyamán, bármikor „bevethető”, képességfejlesztő játékokkal bővítettem. Ezeket a mindennapi óvodai gyakorlatban is használjuk, és jól alkalmazhatók idegen nyelv gyakoroltatásához is.  A napi rutin és a kézműveskedés pedig további, spontán helyzeteket kínált.

A napi 25-35 perces, szervezett foglalkozások keretét egy varázs kötény és egy varrótű (alufóliával bevont fakanál) adta. Énekeltük: ’The Thread Follows The Needle’, s közben a fonalat fogva, kígyózva tekeregtünk, miközben a „varázstű varrta a kötényt”. A dal végére mindig valami izgalmas dolog került elő a kötény zsebéből. Valami, ami egyben indulópont volt az aznapi kezdeményezéshez.

A szülők kis füzetből tájékozódhattak a napi szókészletről, és az interneten is megtalálható dalanyagról. A hét videó összeállítása pedig felkerült az ovi facebook oldalára:

https://vimeo.com/175803982

jelszó: nyáritábor2016

1. nap: Bevezetőként beszélgettünk arról, miért jó egy másik nép nyelvét ismerni. A gyerekek által már ismert angol szavakat gyűjtögettünk. Plüss labdát passzolgatva megtanultunk köszönni, elbúcsúzni. A kötényemből előkerült az aznapi dalunk két szereplője, egy egér és egy elefánt báb. ’Open Shut Them’ (YouTube- Super Simple Songs). A videóból kivágott képekből, flashcard készült, segítségével ismételtünk a hét folyamán.

2. nap: Köszöntöttük egymást, az első napon „megismert” barátainkat. A kötényemből puzzle darabkák kerültek elő. Az előző napi szavakat ismételtük a képkártyák segítségével: minden jó válaszért cserébe megmutattam egyet a darabkákból. Így a végén összeállt a kép: monkey. Mondóka: „Five Little Monkeys”. Szókészlet „haladóknak”: számok: 1-5. Színek – yellow, brown, blue, red, green. Hozzá színezőt kaptak a gyerekek, munka közben ismételgettük a mondókát.

3. nap: A kötényből plüss kígyó bújt elő, ami egyik szereplője volt a ’Huge Henry’ c. mesének. Hogy mindenki követni tudja a történetet, a szöveg egyszerűbb változatát és nagy szemléltető képeket használtam. Levezetésként körbejártunk, -ugráltunk: ’Walk Around The Circle.’

4. nap: Köszöntöttük a kötényemből előkerült állatokat. (szavak ismétlése). Majd egymást is. Hozzá egyszerű, mozgással kísérhető dalt énekeltem, amibe bekapcsolódhattak a gyerekek: ’Clap Everybody And Say Hello.’ (YouTube – Jbrary) Kapcsolódó szavak: clap, stomp, jump.

Az 5. napon, a hét folyamán tanultakat ismételtük.

Játékok, amelyeket a foglalkozásokon, és a nap egyéb időszakában is használtam:

• ’How many fingers?’. A tanár, vagy egy gyermek hátra tett kézzel, a csoporttal szemben ül. Kérdésére: ’How many fingers?’ megpróbálják kitalálni, hány ujja van nyitva. Szókészlete: How many fingers? Számok: 1-4. Is it…? Yes, it is./ No, it isn’t.

• Eater Peter. Időnként házilag szervezett műhelyeken együtt ötletelünk, játékokat mutatunk meg egymással. Ezt a játékot Kiss Lilian, egy csoportbéli angol nyelvtanár szülő osztotta meg velem. (fénykép mellékelve) Mivel egy zsákból kerülnek el a tárgyak, tapintásos játékkal is összeköthető, így még tartalmasabb a játék. Szókincs gyakorlására jó. Én kis, IKEA labdákat rejtettem el benne, a színek gyakorlására. Máskor plüss állatok kerültek elő belőle.

• ’Catch The Balls’. Az Eater Peter „folytatásaként”, a megszerzett labdákkal játszható. Asztalnál ketten ülnek egymással szemben. Egyikük mellett kosárban sok, színes labda. Ő, egyenként gurítja az asztal másik vége felé a labdákat. Társa igyekszik elkapni azokat, mielőtt a padlóra esnének. Amit elfogott, a maga mellett lévő, saját kosarába dobja. Végén megszámolhatják, és szerepcserével újrakezdődik a játék. A gyerekek imádják, s közben fejleszti a figyelemkoncentrációt és gyors reagáló képességet. Nyelvi fejlesztéshez úgy kapcsolhatjuk, ha minden labdának megnevezik a színét.

• ’Zoo Board’. Ez egy célbadobó játék, színes kis zsákokkal. Ezzel az állatneveket, színek neveit, ill. az eredmény számolásakor a számneveket gyakoroltathatjuk.

• Mátrix– tárgy és színazonosító, (szintén Lili ötlete alapján). Ezzel a játékkal a mondókákból és a meséből megismert állatneveket, és színek neveit gyakorolták a gyerekek.

• Flyswat– Gyors reagáló képességet igénylő játék szókészlet gyakoroltatására. Price Beától hozott ötlet, saját csoportom egyik legkedveltebb nyelvi játéka, két játékossal, egy játékvezetővel. Asztalra képkártyákat terítünk szét, játékosoknál egy-egy légycsapó. A játékvezető által „hívott” képre kell minél fürgébben rácsapniuk. A gyorsabb játékos megtarthatja a lapot. A végén lapok számlálásával döntik el, ki a győztes.

Kérlek, mutatkozzatok be röviden!

Lipp Balázs vagyok, a feleségemet pedig Lipp (Ondrejovicova) Darinának hívják. Darina “eredeti szlovák, nem felvidéki”, én magyar vagyok. Darina szülei nem tartották fontosnak, hogy a gyermeküket megtanítsák arra a nyelvre, amelyet gyerekként még jól beszéltek. Ez a kapcsolatunk elején sok problémát jelentett.

A problémákból kifolyólag, ti már tudatosan döntöttetek úgy, hogy mindkét nyelvet megtanítjátok gyermeketeknek?

Igen. Amikor babát terveztünk eldöntöttük, hogy mindkét nyelven megtanítjuk.

Máté fiúnk 4 évvel ezelőtt született.

Volt-e más tudatos döntésetek a nyelvvel kapcsolatban?

Bár a Szlovákiában lakó szülők tudnak magyarul, már a kezdetektől ügyeltünk rá, hogy a gyermekünkkel ők mindig csak szlovákul kommunikáljanak.

Darina pedig 2 éve kezdett Mátéval csak szlovákul beszélni. Akkor döntöttünk úgy, hogy megosztjuk a nyelveket és anyukája csak szlovákul beszél hozzá, mivel nem akartuk összekeverni.

Most milyen szinten álltok a nyelvekkel?

Most már eljutottunk Máté értelmi szintjének addig a fokáig, ha közösségben vannak akkor anya és fia magyarul beszélnek egymással, ha pedig kettesben akkor “a közös titkos nyelven”. Máté nemcsak a szlovákot sajátította el játékosan és könnyen, hanem pont ennek a nyelvtudásnak köszönhetően a többi nyelv sem okoz neki problémát és számára természetes, hogy egy tárgynak több neve is van.

Mióta laktok Magyarországon? 

Darina 2006 óta lakik Magyarországon, előtte Szlovákiában élt, én itt születtem.

Hogy használjátok a nyelveket (magyar/szlovák/ esetleg angol) a mindennapokban? 

Dari csak szlovákul beszél Mátéhoz. Én pedig magyarul és én csempészem be a mindennapokba az angolt is. Angol nyelvre az óvodában is taníttatjuk.

Tudnátok -e említeni egy-egy mérföldkövet a gyermeketek életéből, amikor áttörést láttatok? (írásban/szóban) 

Csak szóban kommunikál :-). Szinte (kb. 3 hónap) ahogy a Dari elkezdett csak szlovákul beszélni hozzá szlovákul válaszolt. Most is sokszor meghatódva nézem, hogy mennyire természeten beszélgetnek egymással szlovák nyelven. Tavaly (Máté 3 és fél éves volt) kiengedtük a szlovák mamához 3 hétre, hogy gyakorolja a nyelvet és csak szlovákul beszélhetett. Mikor érte mentünk egyrészt sokkal folyékonyabban beszélt és nem kereste a szlovák szavakat, másrészt gond nélkül kommunikált az idegenekkel a “második anyanyelvén” (szlovákul).

Hogy viszonyul gyermeketek a magyarhoz/szlovákhoz/angolhoz? Szereti-e/előnyben részesíti-e valamelyiket? Fel sem tűnik neki, hogy kivel milyen nyelven kommunikál?

Én úgy látom a magyar és a szlovák között nem tesz különbséget. De pontosan tudja, kihez hogyan kell szólni. Ha  olyan szó kerül elé, amelyet nem használ, szlovákul nem gondolkodik “behelyettesíti” magyar szóval.  Néha nevetünk, ha hozzám szlovákul szól, de alapvetően nem szokta eltéveszteni. Az angolt – mivel nem használjuk annyit – a szavak szintjén nagyon jól megy, de hosszabb mondatokban még nem képes kifejezni magát. Azonban az érdekes, ha nagyon elmélyülten játszik vagy foglalatoskodik valamivel, akkor angolul énekel.

Fejlesztitek e őt tudatosan vagy nincs erre szükség? 

Csak az angolban van tudatos fejlesztés. A két anyanyelvet játékosan, a mindennapi élettel-játékkal szívja magába.

Van még valami, amit kiegészítésképpen hozzátennétek?

Én csak a jó oldalát látom a nyelvtanulásnak. Sokat hallottunk, hogy a kétnyelvű gyerekek nehezebben kommunikálnak kezdetben, de mi ezt nem tapasztaltuk. Gyorsabban “kapcsol”, önbizalma is ennek megfelelően egészséges.

Van olyan, hogy Máté kijavít titeket?

Hát engem! Ha szlovák nyelven megpróbálok valamit mondani, vagy énekelni neki, mindig nagy kacagás van. Azért próbálkozom.

Köszönöm szépen az értékes beszélgetést és remélem, hogy sok olvasó bátorságot merít az elhangzottakból!

Az idegen nyelvű meséknél, még a nyelvi lenyomatok is ugyanilyen erősen megmaradnak, ezért nagyon fontos, hogy “jó” mesét mondjunk. Milyen is a “jó” mese egy idegennyelvi foglalkozáson? Íme egy néhány szempont, amit felállítottam magamnak, hogy könnyebben tudjak választani.

• elsősorban olyan, amihez a gyerekek könnyen tudnak kapcsolódni az adott időben és helyzetben
• értéket közvetít: hogyan segített valaki egy szomorú zsiráfnak; hogyan döntött a király egy nehéz helyzetben; hogy segített a kisfiúnak a kitartása; stb.
• nem kötelező, de segít az, ami vicces is, vagy van benne valami gyermekhumor, talán poén a végén – ezek az apró kis huncutságok hozzásegítik a gyerekeket, hogy hosszútávon rögzüljön az emlék és vele együtt a nyelv
• olyan mese, amelynek a nyelvezete egy picivel van magasabb szinten, mint amit a gyerekek amúgy már megértenek
• ugyanakkor nem egy száraz, buta szöveg, hanem tele van segítő nyelvi elemekkel is mint például hangutánzó szavakkal, lehetőséggel arra, hogy a mesemondó hozzáadhassa az érzelmeknek megfelelő hangokat
• olyan szövegű mese, aminek a motorját, tartalmi vezérfonalát nem a “tanítandó nyelvtani elemek” adják, hanem maga a történet
• olyan szövegű mese, amelyben ismétlődő elemek bukkannak fel, így a gyerekeknek több alkalmuk van arra, hogy hallják és elsajátítsák az új szavakat, paneleket
• olyan képes mese, amelyben a vizuális elemek elegendőek ahhoz, hogy a gyerekek rájöjjenek az ismeretlen szöveg értelmére
• olyan mese, amelyet el lehet mesélni és közben mutogatni a gyerekeknek – mert az elő szónak sokkal nagyobb az ereje, mint a “géphangnak”, legyen az CD, számítógép vagy TV. Kutatás bizonyítja, hogy ha a gyerek élő szót hall, sokkal nagyobb valószínűséggel sajátítja el az idegen nyelvet, mint gépi forrásokból jövő hangról. Hát meséljünk nekik mi magunk!

Az egyik ilyen kedvencem a Room on the Broom Julia Donaldson tollából. Ha még véletlenül nem ismeritek ezt az aranyos mesét, itt meg lehet nézni gyerekekkel együtt is. De ugye utána el is olvassátok és eljátsszátok? És aztán holnap és holnapután újra elmesélitek, ha a gyerekek kérik?

A kérdésre a válaszom egyértelműen: NE! Ne “tanítsa” a gyermekét idegen nyelvre. És ugyanez a válasz félreérthető, mert nekem, mint szülőnek, az egyetlen feladatom a saját gyermekemmel, hogy szeressem és tőlem telhetően jól neveljem. Vagyis, ha a második vagy az idegen nyelvet ugyanúgy használom a gyermekemmel, ahogy az anyanyelvét is használnám: játék közben, csak úgy énekelgetve a gyermeknek, mondókázgatva, mesét olvasva, vagy éppen ebéd közben angolul vagy németül duruzsolva, akkor ez a gyermekünk hasznára is válhat. Röviden, csak akkor használjuk az idegen nyelvet bármilyen korú kisgyermekünkkel – legyen az még pólyás baba, óvodáskorú vagy kisiskolás – ha ugyanolyan természetességgel tudunk a gyermekünkhöz viszonyulni, mint ahogyan ezt az anyanyelven tesszük. Csak akkor beszéljünk, játsszunk, legyünk együtt a gyermekünkkel idegen nyelven, ha ugyanúgy tudjuk szeretni. Angolul is ugyanúgy tudjuk szeretni gyermekünket és közvetíteni felé ezt a szeretetet mint magyarul. Vagy németül is ugyanúgy szeretjük mint magyarul. Ez egyszerűnek tűnik, de nem az.

Van olyan szülő, aki bármennyire jól beszél egy adott idegen nyelvet, nem tud természetesen viszonyulni gyermekéhez ezen a nyelven, csak “tanítósan”, mert ő csak “tanulta” ezt a nyelvet, és csak “tanítva” tudná átadni.
Van olyan szülő, aki nagyon hasznosnak tartja az idegen nyelv elsajátítását, ezért rendszeresen leül a gyermekkel szavakat tanulni szókártyák segítségével.
Van olyan szülő, aki hasznosnak tartja az idegen nyelv elsajátítását, ezért rendszeresen idegen nyelvű dalocskákat énekel gyermekének bátorítva, hogy egy idő után a gyermeke is elismételje, és utána külön elmondja neki, hogy melyik szó mit jelent. Később aztán megismétli, és rákérdez, hogy “Hogy mondják angolul/franciául/németül azt hogy ‘cica’?“
Van olyan szülő, aki nagyon jól beszél az adott idegen nyelven, ezért ugyanolyan sebességgel igyekszik idegen nyelven is beszélni gyermekével ugyanúgy mint magyarul.
Van szülő, aki  aki hasznosnak tartja az idegen nyelv elsajátítását, ezért mielőtt mesét kezdene olvasni gyermekének, először felsorolja a ‘fontos’ szavakat és megtanítja ezeket a mese illusztrációjának segítségével.
A felsorolt szülők előbb-utóbb csalódottak lesznek, és arra a következtetésre jutnak, hogy nekik nem szabad a gyermekükkel idegen nyelven beszélni, mert “nem figyel”, mert “nem szereti”, mert “én nem értek hozzá”. Pedig szabad, és hasznos is, de csak akkor, ha a nyelvet nem tanítjuk. Csak akkor válhat hasznossá, ha megmarad a természetes szülő-gyermek viszony az idegen nyelv használata közben.

Fontos, hogy először önmagunkat figyeljük meg: mit érzünk miközben angolul, németül vagy akármilyen más idegen nyelven szólunk a gyermekünkhöz: annak a tartalmát érzem át, amit éppen mondok, vagy valahol ott motoszkál bennünk valami olyasmi, hogy “Vajon még hányszor kell ezt a mesét elolvassam neki, míg megtanulja a szavakat belőle?” Ha a másodikon kapom rajta magam, tudok-e tenni valamit annak érdekében, hogy például csak a mese tartalmára, a szép illusztrációra és közben gyermekemre figyeljek, mit tud követni a meséből, élvezi-e?

Én is mindig figyelem és ellenőrzöm magam, mert biza előfordult néhányszor, hogy azt vettem észre, tanítok, amit a legkönnyebben a gyermekeim reakcióiból mértem le. Megosztom, tehát saját szabályaimat önmagam számára, hátha nektek is beválnak:

1. Csak akkor szólalj meg az adott idegen nyelven, ha önmagad számára természetes tudsz maradni. Ez akkor is érvényes, ha úgy gondolod, hogy nem beszélsz tökéletes nyelvhelyességgel. Lehet, hogy nyelvtanilag néha helytelen, például, amit mondasz, de mégis természetes és önmagad tudsz maradni, amikor megszólalsz.

2. Ha gyermeked tiltakozik, hogy idegen nyelven szólj hozzá, akkor ne tedd. Hallgasd meg gyermeked igényét és tartsd tiszteletbe. Természetesen, ez lehet csak időszakos és még próbálkozhatsz idegen nyelvű játékkal, énekléssel, mesével, és lehet, hogy máskor lesz kedve hozzá. Ám amennyiben kitartóan tiltakozik a nyelv ellen, akkor semmiképp se erőltesd.

3. Soha ne játssz idegen nyelven a gyermekeddel azért, hogy szavakat vagy az adott idegen nyelvet “tanulja”. Csak a jó játék kedvéért szabad idegen nyelven (is) játszani. Azért, hogy egy jót nevessetek és kellemesen töltsétek együtt azt az időt.

4. Vedd figyelembe, hogy a gyermekednek mi lesz új abban, amit mondasz neki. Ha teljesen vagy nagyrészt ismeretlen a szöveg, a szavak, pillanatokon belül kivonja magát a játékból, meséből, párbeszédből. Ha új szavakat/kifejezéseket használsz, segíts gyermekednek, hogy testbeszéddel, mutogatással, képek segítségével megértse ezeket. A pici gyermekünkkel is ezt tesszük, így segítünk neki a megértésben.

5. Ha éppen dorgálásra készülsz angol meseolvasás közben, nyugodtan tedd meg angolul. A gyermek akkor is meg fogja érteni, ha nem érti a szavakat. Így lehet őt még őt angolul is szeretni!

Idegen nyelven szeretni jó!