Hogy használjátok a két nyelvet a mindennapokban?
Amikor a gyerekekkel egyedül vagyok, illetve közvetlenül beszélek hozzájuk, akkor igyekszem magyarul beszélni, illetve, ha társaságban vagyunk, akkor elmondom nekik röviden magyarul is, amit angolul kommunikáltam. Ha a férjem is itthon van, pl. vacsora alatt, angolul beszélünk. Érdekes azonban, hogy mikor és mi alapján döntik el, hogy melyik nyelven kommunikálnak. Pl. este imádkoztunk vacsi után – mindenki választott valakit, akiért imádkozni akart – és többen közülük automatikusan magyarul imádkoztak. Voltak, akik ugyanazt két nyelven is elimádkozták, talán Apára tekintettel. Minél több angol hatás éri őket pl. egész napi iskola, szomszédokkal való játszás, az angol válik dominánssá. Ez nagyon nehéz nekem, mert akkor szinte az egész játszás maguk közt angolul megy. Ekkor bevetem a trükköt, hogy az kapja a legnagyobb adag vacsit, vagy finomságot, akit a legtöbbet hallok magyarul beszélni, mialatt főzőcskézek. Sokszor mondják, hogy valamit pl. mesét, iskolai sztorit csak inkább angolul tudnak jobban visszaadni. Így, ha van erőm és kapacitásom, akkor azt magyarul is átbeszéljük. Igyekszem minden este többet kevesebbet, ahogy időnk engedi, olvasni. Még ha angol az anyag, akkor is magyarul olvasom nekik, illetve, ha túl hosszú, akkor már angolul olvasom, de magyarul összegzem oldalanként, hogy a szókincs meglegyen. Főleg saját, gyerekkori, fejezetes könyveket és ifjúsági Bibliát olvasunk azonban esténként, hacsaknem van valami könyvtári, ajánlott irodalom. Ez a legszebb és legbensőségesebb része a napunknak. Várják, várom és ilyenkor érzem igazán édesanyának magam. Ezzel sokat fejlődik a szókincsük. Ez közvetlenül lefekvés előtt van. Reggelenként, míg bekapják a reggelijüket, egy kis csendességet tartunk. Bibliaolvasással, kommentárral, rövid imával és néha egy kis ifjúsági/gyermek énekkel, ami kapcsolódik. Nagy részét képzi a magyar nyelv ápolásának és gyakorlásának a hallott és nézett forrás is. Régi mesefilmek, mint például a Kíváncsi Fáncsi, Pom pom, Bob és Bobek stb. nagy élményt jelentenek a gyerekeknek. Hétvégenként próbálunk a nagyszülőkkel Skype-olni, illetve Dédikével telefonon beszélni.

Van olyan gyermek, aki esetleg csak az egyik nyelvet használja, amikor veletek beszél?
Igen, egy kisfiam, Máté az, aki hozzám is és a férjemhez is szinte csak angolul beszél. Őt kevesebb magyar hatás éri. De ennek ellenére ért mindent magyarul is. Neki is igyekszem olvasni és főleg magyarul beszélni hozzá. A magyar látogatók rengeteget erősítenek a magyar szeretetükön és a nyelv használatán. Ezek nemcsak megerősítők, de a szívet is átmelengetik!

Hány gyermeketek van?
Ötösikreink vannak.

Tudnál-e említeni egy-egy mérföldkövet a gyermekeitek életéből, amikor áttörést láttál az írásban, szóban használt nyelvhasználat terén?
2 ½ és 3 éves kor között, amikor elkezdtünk magyar családokkal összeismerkedni és rendszeresen jöttek hozzánk, illetve mi mentünk a gyerekekkel. Ez rengeteget jelentett. A Magyarországon eltöltött idő, főleg a 2 hónap fontos szerepet játszott a magyar nyelv szeretetében és használatában.

Hogy viszonyulnak a gyermekeitek az angolhoz?
Szeretik mindkét nyelvet. Amit angolul élnek át pl. film, játék, iskolai élmények, azt angolul tudják jobban visszaadni. A magyart velem beszélik és szépen váltanak át.

Milyen könyveket olvastok?
Bibliát, fejezetes gyermek könyveket. Pl. Buyufa, Mi a célod? Dugó Dani, Fehérke, régi olvasókönyvek stb.

Fejleszted-e őket tudatosan vagy mivel adott az országban való lét miatt a nyelvtudás, így nincs erre szükség?
Igyekszem amennyit csak lehet olvasni nekik , magyar hangoskönyveket bekapcsolni, amiért élnek-halnak. Ezekből elképesztő szókincsük van a katlantól a bő bugyogóig :-). A magyarul történő olvasás és írás még várat magára. Akkor kezdjük, amikor az angol biztosan beáll. Az angol után a magyar sokkal könnyebb lesz, legalábbis az elején. Az alapokkal, például kettős betűk stb. már előbb is elkezdünk majd játékosan foglalkozni. Mióta 7-8 órát iskolában vannak, nagyon nehéz és sok tudatos elkötelezettséget igényel, hogy olvassunk és ápoljuk a nyelvet.

Csinálnál-e másképp valamit, ha most elölről kezdhetnéd, és most mennétek ki Amerikába? (nyelvtanulás terén, akár magad, akár gyerekeidet tekintve)
Úgy érzem, minden tőlem telhetőt megtettem. Talán egy kicsit lazítanom kellene és nem pánikolni, amikor sokat beszélnek angolul. Ez nagyon nehéz nekem és erőltetést vált ki belőlem, amivel nem akarom elrontani az eddigi nyelvszeretetüket.

Van, hogy a gyerekek kijavítanak titeket, például kiejtésben, nyelvtanban?
Csak néhányszor volt rá példa. Például a furcsa kiejtésű osztálytársak neveit és a “th”-jeimet

Nagyon szépen köszönöm az értékes és őszinte válaszaidat! Úgy gondolom, hogy minden olvasó meríteni fog belőlük. A kitartásod és magyar nyelv iránti szereteted példaértékű. Sok sikert és kitartást kívánok a jövőben is! Mindig szeretettel látunk Titeket Magyarországon! 

Ezek a könyvek joggal népszerűek. A gyerekek nem véletlenül rajonganak értük, hiszen nagyon szeretik, ha a könnyen követhető történetekben megbújik a tevékenység lehetősége is.

Mert akár már önmagában is érdekes, hogy egy kiscica elvesztette a játékegerét és mindenképpen szeretné megtalálni azt.

De mennyivel érdekesebb lehet, hogy ebben a keresésben-kutatásban a gyerek aktívan részt vehet, segíthet a cicusnak. Miközben a könyv tevékenységre inspirál, a gyerek a történet aktív részesévé válik.
A könyvkészítéshez és a gyermeki lélekhez egyaránt jelesül értő szakemberek egyik ragyogó ötlete jóvoltából ebben a könyvben például minden oldalon van egy könnyen elfordítható karton rész. És hopp! Ahogy a kartonkorongot könnyű szerrel elfordítja a gyerek, megtudhatjuk, hogy a játék egérke bizony nincs sem a virágcserépben, sem a zöld felmosó vödörben. Olyan szórakoztató, hogy a gyerekek – érthető módon – nem érik be egyetlen felolvasással. Eközben – köszönhetően L. Martin ötletének – a verses történet minden oldalon hozzájut a versszakot lezáró utolsó szóhoz és a hozzátartozó szóvégi rímeihez.

Hello there, Little Kitten.
Where is your toy mouse?
Did you leave her in the garden?
She’s not outside the…
house!

De jó móka …és mennyi pedagógiai érték!
A kiscica játékegér keresésének igényesen illusztrált történetén keresztül a gyerek egy kertes ház bizonyos külső és belső tereivel ismerkedhet. Csupa-csupa ismerős, egyszerű helyszín, tárgy és élőlény. Az elfordíthatóan mozduló kartonkorongon ott a megoldás és kicsiben az a rajz, ami a könyv adott oldalán is megfigyelhető nagyban. Szókincsgyarapításhoz, majd a későbbi szóképfelismeréshez is kitűnő alkalom. E mozgatható kis képek segítségével apró ujjakat ügyesítünk, kéztőcsontokat fejlesztünk, segítjük a látás és a kézmozdulatok összehangolását. Tehát a verbalitás mellett fejlesztjük a finom-motorikát és a szem-kéz koordinációt is. Természetesen önfegyelemre is nevelünk, hiszen úgy jönnek össze a rímpárok, ha a gyerek megvárja a versszak végigmondását és akkor mondja az odaillő választ.
A történeten keresztül a gyerek az irányok és viszonyok témakörével is gazdagodik.
Az élmény is olyan ismerős: egy elveszett játék megkeresésének az izgalma, a rátalálás öröme; és milyen jó, ha valaki segít… Ezzel empátiát és problémamegoldást is fejleszthetünk.
Természetesen több más mindent is fejlesztünk. Szín és formaészlelést, esztétikai érzéket és miközben megtanuljuk szépen, finoman fordítani a könyv képkorongjait, egyre pontosodó és finomodó mozdulatokkal a könyv megbecsülésére is nevelünk.

Persze, erről a gyerek nem tud. Ő csak segíti a kiscicát. Mesét hallgat és örül.

Sok érv van az interaktív gyermekkönyvek mellett, de az a legfontosabb, hogy tartósan képesek lekötni és aktivizálni a gyerekek figyelmét.

Ha van nektek is kedvenc interaktív meséskönyvetek, kérjük oszd meg velünk.